Vrba

„Ó Vrba, boldog, drága szülőfalum” — e sorokkal örökítette meg France Prešeren, a legnagyobb szlovén költő a szülőfaluját, olyan hírnevet adva neki, amilyennel egyetlen más szlovén falu sem bír. A szerény, füstös konyhás házban 1800-ban született az a férfi, akinek „Zdravljica” (Pohárköszöntő) című verse ma a szlovén himnusz — a világ egyetlen himnusza, amely nem egy nemzetet ünnepel, hanem minden nép barátságára emel poharat.

Prešeren szülőháza ma múzeum, amely a 19. század eleji parasztház képét őrzi: füstös konyha, szentsarok, bölcső. A költő, akinek városi élete vágyakozással és elutasítással telt — múzsája, Julija sosem viszonozta szerelmét —, verseiben mindig ide tért vissza, az „atyák házához”; Vrbáról írt szonettjét minden szlovén iskolás kívülről fújja.

Maga a falu a gorenjskai építészet tankönyve: tizenhat régi porta a kőülőkés hársfa körül, amely alatt a gazdák évszázadokig a falu ügyeit intézték — parlament a lombkorona alatt. A falu felett a gótikus Szent Márk-templomocska áll, a mezőkön túl pedig a Stol panorámája nyílik. Vrba Bledtől 10 perc — a lehető legrövidebb kirándulás a szlovén kultúra szívébe.