Zelenci

A Zelenci az a hely, ahol folyó születik. A Poncék alatti, földöntúli türkiz tavacskában újra felszínre törnek a vizek, amelyek Planica és Tamar kavicsa alatt tűntek el — és innen Sava Dolinka néven folynak tovább. Testvérével, a Savica-vízesésnél életre kelő Sava Bohinjkával Radovljicánál egyesül Szávává, Szlovénia leghosszabb folyójává, amely csak a Dunában fejezi be útját. A bledi régió így a folyó mindkét szülőhelyét birtokolja — a Zelencit és a Savicát.

A különleges szín nem optikai csalódás: a tavacska fehér tavi kréta ágyon nyugszik, amelyen át a források apró vízalatti vulkánokként buzognak — innen a név is: Zelenci, a „zelen”, zöld szóból. A víz egész évben állandó 5–6 fokos, ezért a tavacska sosem fagy be: a tél mélyén pára száll fel a nyitott smaragd víztükörről a behavazott tájban — a Júliai-Alpok egyik legtöbbet fotózott téli jelenete.

A rezervátumot, veszélyeztetett madarak és lápi növények otthonát, Julius Kugy alpinista és író szerette különösen, aki e helyeket a hegyi paradicsom kapujaként énekelte meg — emlékműve nem messze, a Trentába vezető út mentén áll. A Zelencin ma pallók és kilátó vezetnek át; a látogatás kellemes fél óra.